Embedded Files
Ezekre a pontokra mindenképp ki kell térni..
Egy ipari vagy építőipari projekt sikerének kulcsa nem csak a jó kivitelezés, hanem a jól előkészített szerződés.
Tapasztalatból tudjuk: a legtöbb vita, csúszás vagy pénzügyi veszteség nem a munkából, hanem a hiányos vagy pontatlan szerződésből indul ki.
Az alábbiakban összeszedtük, hogy milyen pontokra érdemes minden kivitelezőnek és megrendelőnek odafigyelni, ha biztonságosan, átláthatóan és kölcsönös megelégedettséggel akar dolgozni.
A szerződés szereplői – kinek mi a felelőssége?
Minden azzal kezdődik, hogy pontosan beazonosítható legyen, kik szerződnek egymással.
A Megrendelő és a Kivitelező nevét, címét, adószámát, szerződéses és teljesítés igazolásra jogosult képviselőit és döntéshozóit is rögzíteni kell vagy érdemes.
Ez nem puszta formalitás: ha nincs egyértelműen meghatározva, ki jogosult dönteni, az később komoly fennakadást okozhat a projektben.
A Megrendelő kötelezettségei – amit gyakran elfelejtenek rögzíteni
Sokan elfelejtik, hogy a Megrendelőnek is van feladata.
Például adatszolgáltatás, döntés, munkaterület, áram- és vízellátás, biztonsági előírások, szemétszállítás, őrzés – ezek hiánya vagy késése leállíthatja a munkát.
Érdemes ezeket külön fejezetben megrendelő kötelezettségeiként kezelni, így elkerülhető, hogy a felelősség kérdése vita tárgya legyen.
Műszaki tartalom – a projekt alapja
A szerződés egyik legfontosabb eleme a műszaki specifikáció: mi készül el, milyen minőségben, milyen anyagokkal és tervekkel.
Ez védi a kivitelezőt is, hiszen pontosan rögzíti, mi tartozik a vállalásba, és mi számít többlet elvárásnak.
Tételes ajánlat, műszaki- vagy funkcióleírás, rajzok, verziószámok – ezek nélkül nincs átlátható projekt.
Többletmunka és változtatások – csak írásban
A legtöbb konfliktus abból ered, hogy a megrendelő menet közben módosítana.
A szerződésnek tartalmaznia kell, hogyan kezelik az ilyen változtatásokat: írásban, árajánlattal, határidő-módosítással.
Legyen egyértelmű, hogy a projekt egységáras vagy átalánydíjas – mert ez dönti el, mi számít többletmunkának.
Határidők és ütemezés – ne legyen csúszás vita tárgya
A kivitelezés időzítése kulcskérdés: a kezdés, befejezés és részátadások pontos meghatározása elengedhetetlen.
Ha a projekt elhúzódik a Megrendelő miatt, a kivitelező jogosult többlet projektvezetési díjra.
Mindig érdemes műszaki ütemtervet készíteni szakáganként, így mindenki ugyanazt a menetrendet követi.
Garancia és jótállás – mire, meddig és milyen feltételekkel?
A jótállás nem csak a termékre, hanem a teljes rendszerre is vonatkozhat.
Alapvetően 12 hónap, de rendszeres karbantartás mellett akár 24–36 hónapra is meghosszabbítható.
A szerződésben rögzíteni kell, mikortól indul, és milyen körülmények között érvényesíthető. Ennek hiányában a jogszabály az irányadó.
Jogszabályi megfelelés és engedélyek
Egy projekt csak akkor lehet jogszerű, ha megfelel a jogszabáloknak, például az építési és biztonsági előírásoknak.
Fontos előre tisztázni, ki felel a hatósági engedélyekért, bejelentésekért és szabványok betartásáért.
Ha ez nincs rögzítve, a felelősség könnyen egymásra mutogatásba torkollhat.
Felelősség és biztosítás – kinek a kockázata mi?
Egy jó szerződés pontosan meghatározza, milyen esetekben és milyen mértékig felel a kivitelező.
A gondatlan károkozásért való felelősség korlátozható, de az életet vagy testi épséget veszélyeztető esetek kivételt képeznek.
Fontos a CAR és felelősségbiztosítás megléte – ez véd mindkét felet.
Ár és fizetési feltételek – pénzügyi biztonság mindkét félnek
A projekt árát, fizetési ütemezését és határidőit világosan rögzíteni kell.
A kivitelező számára különösen fontos, hogy a szerződés cashflow-pozitív legyen – ne neki kelljen finanszíroznia a megrendelőt.
Késedelmes fizetés esetén mindig szerepeljen szankció, kamat vagy kötbér – reméljük az alkalmazására nem kerül sor, de ez (is) biztosítja a felelősségvállalást, hogy mindkét fél komolyan vegye a határidőket.
Alvállalkozók – ellenőrzés és felelősség
Ha alvállalkozókat is bevon a kivitelező, azokért ugyanúgy felel, mintha saját emberei dolgoznának.
Érdemes előre rögzíteni, kiket vonhat be, és hogy ezekhez kell-e megrendelői jóváhagyás.
Szerzői jogok és referenciák
A kivitelező által létrehozott terveket, szoftvereket, dokumentumokat szerzői jog védi.
A megrendelő csak meghatározott keretek között használhatja őket, módosításra és sokszorosításra általában nincs jogosultsága.
A kivitelező pedig többnyire szeretné referenciaként feltüntetni a projektet – ezt is érdemes egyértelműsíteni.
Átadás-átvétel és teljesítésigazolás
Az átadás-átvétel folyamata legyen világos: ki adja ki, milyen dokumentum alapján, és mikor.
Ha a megrendelő nem adja ki időben a teljesítésigazolást, a rendszer használata is minősülhet elfogadásnak.
Ez védi a kivitelezőt a végtelenül húzódó vitától.
Vitarendezés, felmondás és vis maior
Előfordul, hogy a felek nem tudnak megegyezni – ilyenkor fontos, hogy legyen előre meghatározott eljárás.
Első körben érdemes egyeztetni, mediációt kezdeményezni, de a szerződésben lehet választottbírósági vagy peres út is.
A vis maior események (pl. extrém időjárás, háború, járvány) kezelése is legyen szabályozva.
Titoktartás és adatkezelés
A projektek gyakran tartalmaznak bizalmas információkat.
A szerződésnek ki kell térnie a titoktartásra és adatkezelésre, különösen, ha személyes adatokat vagy például franchise-elvárásokat is érint.
Szankciók és kötbérek – arányosan, mindkét félre
A kötbér és szankciók a projekt fegyelmezettségét szolgálják.
A szankciókat érdemes maximalizálni, hogy ne váljon aránytalanná a kockázat.
Összegzés – egy jó szerződés a projekt biztonsági öve
Egy szerződés nem csak papírmunka, hanem a projekt biztonsági öve.
Megóv a félreértésektől, a pénzügyi kockázatoktól és a felesleges vitáktól.
Ha minden pontot átgondolsz, és szakértővel átnézeted a szerződést, nemcsak jogilag, hanem üzletileg is stabilabb alapokon állsz.
Google Sites
Report abuse